Iskolánk nyolcadikos diákjai az utolsó generáció, akik még a régi tanterv szerint a Műszaki oktatás és informatika tantárgy keretein belül ismerkednek az informatika világával. Az idei évben többek között megismerkedtek a táblázatkezelő szoftverrel. Mivel a projektoktatás opcionálisan náluk is alkalmazható, tanáruk Árpás Attila egy különös kísérletbe fogott, melynek témája: gazdaságtan a mindennapi életben.

Október és november hónapban nyolcadikosaink elkalandoztak a gazdasági fogalmak világában. A projekt előtt tanáruk a következő kimeneteket állította fel:

• Minden tanuló ismerkedjen meg 10 alapvető gazdasági fogalommal.
• Minden tanuló legyen az adó szó fogalmával
• Minden tanuló meg tudja különböztetni a nettó és bruttó fogalmát és alkalmazza is azokat
• Minden tanuló számára legyen érthető a fizetés elszámolási módja
• A fizetés elszámolásnál legyenek tisztában azzal, hogy mit jelent a végzettség, holt munka, pontérték, fizetési együttható, betegszabadság, fizetett és fizetetlen szabadság, évi szabadság, járulékok
• Tudjanak alkalmazni megfelelő alkalmazásokat a mindennapi életben felmerülő problémák megoldására
• Tisztában legyenek a takarékbetét, kamatláb, kamat, kölcsön fogalmakkal
• Érthető legyen számukra az árengedmény, árnövekedés fogalmai

Ezek az elvárások első ránézésre talán elég merésznek tűnnek. A projekt lefolyása alatt a tanulók 30-40% sikeresen teljesítette is a felállított követelményeket, és ők önállóan is képesek voltak a megtanultak alkalmazására. A többi tanulónál inkább informatív jelleggel ülepedett le a gazdaságtan, és a feladatok megoldásakor szükség volt külső segítségre is.

A téma és a kimenetek összeírása alapján fontos volt a pontos tervezés. Ügyesen be kellett osztatni a rendelkezésre álló időt. A munka legnagyobb része a digitális tanteremben folyt le, bizonyos csoportmunkák (önkéntes alapon) készültek odahaza.

Ahhoz, hogy a projektmunka sikeres legyen, rengeteg információt kellett a tanulóknak összegyűjteni, hiszen ezekkel a fogalmakkal nem nagyon foglalkoztak a munka előtt. Ezekhez az információkhoz a következő módon jutottak hozzá:

• Internet segítségével: az első lépésben a tanulók kikeresték a szükséges fogalmakat az internetről, lejegyezték azokat, megpróbáltak gyakorlati példát is találni rá. A munka végeztével versenyeztek, hogy mely csoportok értették meg jobban az adott fogalmat. Kerekasztal módszer segítségével mindenki előadta a saját elképzelését, majd rövid tanácskozás után közösen megfogalmazták a pontos definíciót. Tanáruk szükség esetén kipótolta a hiányzó részeket. Az egész folyamat természetesen verseny keretein belül folyt.
• Elméleti/gyakorlati oktatáson keresztül: bizonyos folyamatok nem találhatóak meg az interneten. Ezeket a gyakorlatokat a digitális tanteremben végezték a diákok. A gyakorlatok közben folyamatosan visszatértek a már elsajátított fogalmakhoz.
• Praktikus gyakorlatokon keresztül: tanáruk vezetésével az életből vett gazdasági szituációkat szimuláltak és számoltak. Ide tartoznak még azok a gyakorlatok is, amikor reklámot kellett készíteniük. A technika nyitott volt, minden csoport saját maga választotta ki, hogy milyen formában készíti el. Nagyszerű (sokszor humoros) alkotások készültek. Egyesek prezentációt készítettek (alkalmazva az online csapatmunka nyújtotta előnyöket), mások elszerepelték, ismét mások kisfilmet készítettek.

A gyakorlati foglalkozások közül ki kell emelni hármat:

• Mi minden található a villanyszámlán – a tanulók kielemezték és átszámolták azokat a tételeket, amelyek egy villanyszámlán szerepeltek
• Fizetés – ez egy nagyon érzékeny téma. Milyen elemekből áll egy teljes fizetés elszámolása. Mi minden kell, hogy eljussunk a bruttó fizetéshez és mi minden vonódik le, míg eljutunk a nettó fizetéshez.
• Banki letét – milyen lehetőségeink vannak, amikor letétbe helyezzük megtakarított pénzüket. Ez a témakör volt, ami talán legjobban tűzbe hozta a diákokat. Megismerkedtek az egyszerű és a kamatos kamatszámítással. A legérdekesebb számukra talán az volt, hogy a megfelelő sablonok felépítése után próbálgathatták, hogy egy adott pénzösszeg esetében, a kamatláb, illetve a lejárati idő változtatásával mennyi pénz üti a markukat a letéti idő lejárta után.

Amint látjuk, minden témakörnél a három fázis: információ gyűjtése, feldolgozása és véglegesítése szorosan összefonódott. Mivel nyolcadikosokról van szó, az egyes témakörök végén nagyszerű értékelések születtek.

A munka végeztével hátramaradt a megszerzett tudás prezentálása, ami ugyancsak rendhagyó módon történt. Mivel ez a generáció szeret szerepelni, így a feldolgozott témakörök alapján, tanáruk különféle szituációs szerepeket írt, amellyel szépen be lehet mutatni a megtanultakat. A szereposztásnál fontos szempont volt, hogy az adott szerepre mely tanulók a legalkalmasabbak (figyelembe véve az elmúlt időszakot).

A kiosztott szerepeknél az alaptörténetet a diákok tetszés szerint módosíthatták, továbbfejleszthették a saját igényeik alapján. Az utolsó símításokra a téli szünidőben került sor, hogy minden a legnagyobb rendben folyjon a január 14-re beharangozott bemutató órán.

Az összegyűlt tanárokat (szám szerint 39-et) Dejana Pakaški és Árpás Anna köszöntötte. Ők konferálták be a szituációkat a következő sorrendben:

• Áram elszámolás (Bartusz Rita, Bovánovics Lúcia és Balassa József)
• Átlagszámítás (Balassa Szabina, Vastag Ágnes, Farkas Csongor)
• Reklámfilm (Bovánovics Lúcia, Magó Rebeka, Kovács Fanni)
• Kis kereskedői baki (Árpás Anna és Fercsik Dávid)
• Piros örökíró reklám – Vastag Ágnes, Varga Nikoletta Balassa Szabina
• Újítások a fizetés elszámolásban a 2020-as évben (Dejana Pakaški, Nikolina Prodanović, Valentina Horvat, Mirjana Ibišaj)
• Banki betét (Nagy Szandra, Tóth Viola és Ferencz Tamás)
• Fizetési problémák és eltérések (Kisúri Hermina, Varga Nikoletta, Kiss Kornél és helyettesítőként Árpás Attila)
• Mennyit tanulnak a nyolcadikosok? (Árpás Anna)

A bemutató alatt az egybegyűltek jót szórakoztak a többször humoros hangvételű szerepeken. Minden fellépőt tapssal jutalmaztak. A visszajelzések alapján egy tartalmas bemutatónak voltak szemtanúi. A legnagyobb pozitívumként az aktualitást emelték ki, ami alapján a tanulók funkcionális tudása gyarapodott.

Hogy a tartalmas bemutató megmaradjon az utókornak is, köszönhető Božović Кároly (fényképek), Árpás Tímea és Kiss Csaba (felvételezés) és Árpás Attila (vágás) munkájának és szorgoskodásának.

A több mint 2 hónapos munkafolyamat végeztével elmondhatjuk:

• A kezdetekkor felállított kimenetek többségét sikerült megvalósítani
• A diákok aktívan vettek részt a különböző munkafolyamatokban (elméleti tanulás, kutatás, csoportmunka, vetélkedő, eszmecsere, következtetés, kísérletezés, szereplés).
• A felmerülő nehézségeket többnyire sikerült megoldani
• A tanulók nagyon élvezték, hogy aktuális dolgokkal foglalkozhattak

Szakmailag is sikeresnek mondhatjuk ezt a projektet. Az összes fázis (témakör kiválasztása, kimenetek definiálása, tervezés, információ gyűjtés, feldolgozás, elemzés, értékelés, bemutatás), a drámapedagógiát alkalmazva, sikeresen megvalósult.